Virágözön

|
Ma két csokor virágot is kaptam.

Virágcsokor No.1.: Szívemnek oly kedves óvodás kisfiú kliensem hozta (szedte!) nekem a saját kertjükből. Öt szál piros tulipán. Legutóbb nárcisszal kedveskedett. Imádom!
Zárójelben megjegyzem, amiatt jár hozzám, mert az óvodában egész nap duzzog, káromkodik, verekszik. Rá sem ismernének az óvónénik :) Zárójel bezárva.

Virágcsokor No.2: Óvodában tartottam ma előadást szülőknek az agresszióról. A virágot az óvónőktől kaptam, köszönetképpen. Nagyon tetszik. Gyönyörű hófehér gerberacsokor.

(MIÉRT van az, hogy hetekig üresen áll a vázám, és amikor virágot kapok, akkor rögtön két csokorral is, és nem tudom hova tenni?????)

2 megjegyzés:

Szilvia írta...

A szülők nyilván a legjobbat akarják a kislányuknak, ezt kezeljük alaptételként. Kérdés, hogy ha büntetésként adunk feladatot a gyermeknek, meddig fog szeretni még tanulni. Ezen kellene elgondolkodnia a szülőpárnak. Egy leterhelt gyermek kedélyállapota romlik, és ez meglátszik majd a teljesítményén is. Ezt senki nem akarja.

szaboreni írta...

Igen, már készülök a találkozásra a szülővel, és ezzel fogom "megdicsérni" - látom, hogy jót akarnak ennek a kislánynak (csak sajnos rosszul). Igaz, hogy most nem mutat semmiféle tünetet a gyerek, de ez csak idő kérdése.
A héten megkérdeztem egy családgondozó ismerőst az esetről, és azt mondta, ez nem bántalmazás,csupán helytelen nevelés....