Egy zacskó chips

|

Ez az utolsó étel (enyhe túlzással), amit ebben a lakásban fogyasztok el...
Ma elmosogattam utoljára itt. Olyan jól esett! A mosogatásban valahogy elmerültem, azt az illúziót adta, mintha még minden a régi lenne, itt élnék, sütnék-főznék, belaknám a konyhámat...

Tegnap az én drága, és örökké első autómat is eladtam...Amit amúgy rendesen meg is sirattam. Nem volt időm elbúcsúzni sem, ez fájt a legjobban.

Ez a szám októberből, a beköltözésem idejéből a kedvencem. Akkoriban éjjel-nappal ezt hallgattam. És amiről örökre életem első önálló albérlete, és az első (hivatalosan is) felnőtt évem fog eszembe jutni.

Ez is a szakítás része. Amit hasonló fájdalom kísér, mint a párkapcsolat végét. Most az itteni életemmel "szakítok". És ezek az érzések itt és most a döntésem következményei...

Ez a nap a lezárása egy fejezetnek.
Egy nagyon fontos, felejthetetlen és élményekkel teli fejezetnek.

Szívmelengető...

|
...érzés visszajelzést kapni olyan embertől, akit alig ismerek.
Az egyetemen voltak közös óráink. Ő most kismama, és meghirdették az állását. Amire én is jelentkeztem. Az interjúról korábban írtam, ami rendkívül jó hangulatú beszélgetés volt.

A levél:

"Szia Reni!

Csak azért írok,hogy elmondjam, hogy bár legvégül nem rád esett a vezetőség választása, de szeretném, ha tudnád, hogy nagyon picin múlott! Gyakorlatilag te és egy másik leányzó maradtatok a kalapban, és nagyon nehéz volt a döntés! Komoly őrlődésekre adott okott, hogy választani kellett köztetek, és igaziból csak az döntött, hogy annak, akit végül választottak, volt módszerspecifikus képzettsége (integratív). Azért döntött ez, mert az interjútok alapján nem tudtak volna dönteni, így hát döntöttek az "adatok". Még azt is el kell mondanom, hogy az interjún rendkívül meggyőző voltál, őszinte és hiteles, és mindenkit levettél a lábáról! Biztos vagyok benne, hogy ilyen kvalitásokkal és kisugárzással hamarosan sikerrel fogsz járni - ha csak nem már sikerrel is jártál azóta :))
Fel a fejjel, csak ugyanígy tovább és további sok sikert, megérdemled!!
Sok puszi, és jó nyarat!!:) "

Játékos tanulás

|
Drága 8 éves unokatestvéremmel töltöttem egy klassz hétvégét.
Volt mindenféle játék és játékos tanulás.
Végigjátszottuk a hétvégét.

Például:

- leveleztünk egy kis cetlin (vagyis gyakoroltuk az írást, illetve fejlesztettük Áron vizuális diszkriminációját - fel kellett ismernie a betűimet a kézírásomban), közben megvitattuk az élet nagy dolgait (melyik lány tetszik az iskolából...)

- a Scrabble mintájára betűket írtunk fel egymásnak egy cetlire, amiből szavakat kellett alkotni, minél többet, majd leellenőriztük, elolvastuk egymás szavait (ezzel nem csak az írást, az olvasást is gyakoroltuk)

- a Tick-tack bumm junior játékkal a szókincset és a figyelmet fejlesztettük + nagyokat nevettünk közben

- a Digit kártyajátékkal is a figyelmet, és a logikai gondolkodást gyakoroltuk

- a Monopoly junior játékban Áron volt a pénztáros, matekozott egy kicsit, és megtanulta elegánsan viselni a veszteséget :)

- kipróbáltuk ezt a felhasználási módját a reklámújságoknak is, majd beszélgettünk az egészséges és egészségtelen ételekről, a "magyar termék" jelölésről, és arról, miért fontos ezekre a dolgokra figyelnünk

- lovagoltunk, bográcsoztunk a lovasiskolában

- és persze vonatokat néztünk nagyon közelről...

Mindezt összesen kb.36 óra leforgása alatt.
Nagyon tartalmas, minőségi időt töltöttünk együtt.

Fordulópont

|
Krízis.
Változás.
Válaszút.

Nevezzük, ahogy tetszik.
Életem első munkahelyét ma elhagytam...
Egy szebb és jobb élet és életmód reményében feladtam.
Vegyes érzések törtek elő bennem.
Szomorúság. Sajnálat. Reményteliség. Öröm.
Veszteség-érzés.
És persze sikerélmény is.
Hiszen az első munkát, amire jelentkeztem, meg is kaptam...