Hízelgő

|
Elsős lányok között meneteltem kerek kettő percet.

"Szép a hajad!"
"Szép a sálad."
"Szép a ruhád."
"Szép fehér a fogad."
"Minden szép rajtad."

Tudnak hízelegni. :)

Újra itt van...

|
..a konyhatündér énem!!! Éljen!
Ma reggel-délben-és este is sütöttem-főztem.
- rántottát
- karfiollevest
- piskótát csokis gabonagolyókkal

- sonkás-paradicsomos-bazsalikomos-mustáros melegszendvicset

A tegnapi nap tanulságai...

|
- ha szokatlan időpontban jelenek meg egy iskolában, hogy munkát végezzek- ez még nem jelenti azt, hogy mindenki örülni fog nekem

- ha huszonnégy gyerekkel beszélgetnék egyszerre - az sem biztos, hogy engem meghallanak, az pedig még kevésbé biztos, hogy egymást meghallják

- ha egy szülő sírva érkezik meg, és nincs nálam zsebkendő, hogy felajánljam, az felettébb kellemetlen tud lenni

- ha a villamoson ücsörögve és bambulva egy idős női hangot hallok, nem biztos, hogy az a legjobb, ha felugrok, hogy átadjam a helyem - elképzelhető, hogy csak a bérletem felmutatását kérik

- na és, amiből a legtöbbet tanultam: ha a szájunkkal felfújt lufit elengedjük, az nem az Égbe fog szállni...de a kívánságainkat attól még teljesítheti :)

Második hétfő

|
Egy rendkívül nagy életbölcselettel rendelkező öt éves óvodás kislány kérdései (zárójelben a válaszokkal) hozzám:
- Van gyereked? (Nincs.)
- Még élnek a szüleid? Öregek? Akkor voltak fiatalok, amikor gyerek voltál? (Igen.)
- Van családod? Ki a családod? Hogy hívják őket?
- Mikor lesz férjed? (AZT ÉN IS SZERETNÉM TUDNI!)
- Mikor kezdesz el férjet keresni? (!! :) ??)
- Nem akarsz még terhes lenni? (Hm...szóhoz sem jutok meglepetésemben.)
- Akarsz gyereket szülni? (Persze, hogy akarok.) De azt ki is kell nyomni a puncidból... :)
- Voltál már templomban? (Igen.) Mikor? (Régen.)
- Mikor fogsz elvinni gyereket? Mert a pszichológusok elviszik a gyerekeket beszélgetni, és játszani.
- Te még főiskolára jársz? (Nem.)
- Miért nem óvónéni lettél? (Mert nem tudok énekelni.) (A Boci-boci tarka eléneklése után engedélyezte számomra az óvónői pályát.)
- Mit jelent az, hogy "eltaknyolt"? (amit egy óvónéni mondott egy kisfiúról) - Ez egy csúnya szó. "Nem kedves az az óvónéni. Én ilyet soha sem mondanék. Soha de soha sem jutna eszembe, hogy ilyet mondjak. A fiúk szoktak ilyen csúnyákat mondani, és csinálni...de a Jóisten majd megveri őket."

És ez nem az egész beszélgetésünk volt.

A világ legrosszabb...

|
...kérdései a "Mi lett volna, ha ..." kezdetűek.

Ezúton ünnepélyesen megfogadom, hogy a fent említett kérdőmondatokat a közeljövőben kerülni fogom. Amennyiben valamilyen módon mégis megszegném ezt a szabályt, bárki megetethet egy kis kén-dioxid tartalmú fogsor alakú eper ízű gumicukorral, amit a "Mi lett volna, ha..." kérdések miatti elkeseredésemben vásároltam vigasztalásul.

Pont.

Első hétfő

|
Hát elkezdődött.

Helyszín: általános iskola.
Egy olyan elsős kislány nagymamájával beszélgettem, akit egy éve elhagyott az édesanyja. A beszélgetés után együtt mentünk be az első osztály tantermébe.
Egy kislány azonnal elő is pattant a kérdésével felém:
" Te vagy a B. anyukája???"
" Nem." - mondom kissé zavartan.
" Hát akkor ki vagy?"
" A pszichológus."
" Akkor majd megyek hozzád. Anyukám azt mondta, be fog iratni."

#

Helyszín: ugyanaz az általános iskola.
Kliens: nyolcadikos fiú.
Fiú: Önnek mi a kedvenc étele? Melyik édességet szereti?
Én: A túró rudit például... (mondom értetlenkedve)
Fiú: Én a gumicukrot szeretem. A haribót. Azt a békásat.
...
Az óra végén.
Fiú: Ön szereti a meglepetéseket?
Én: Igen... (szintén értetlenkedve)
Fiú: És ha Ön kap valamilyen meglepetést, tegyük fel egy páciensétől, akkor azt szokta viszonozni???

:)